Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága
Le a másvilág igájával. 11 alapelvük feltevés. „Nagyonis megengedem“ — mondja Paulsen —, hogy a „természeti okság zártsága“ nem bebizonyított tény, hanem „követelmény“ vagy „feltevés“, amellyel az ész a természeti tünemények magyarázatának feladatába fog. De ez a követelmény . . . hosszas természettudományi munkának . . . nehezen megszerzett vívmánya. Lassanként előbb az alkalomszerű ördögi hatásokat és Istennek a természet folyásába való csodálatos beavatkozásait kapcsolták ki, majd ezeknek ellenében a természet törvényszerűségének gondolatát állították fel.“ 1 Ugyanazon dolognak csupán más kifejezése, ha Paulsen-ne\ a hézagtalan oksági összefüggést, vagy a „természeti összefüggés törvényszerűségét minden természeti kutatásunk alapfeltételének“ nevezik,2 talán egyúttal Drews A.-val rögtön így következtetnek : „Az érzéki tapasztalaton, a valóságon felülálló, a világgal oksági viszonyban lévő Istennek elfogadása megsemmisíti a világ általános törvényszerűségét, minden tudományos megismerésnek magától értetődő feltevését“ ; vagy Steudel-lel : „A hézagtalan oksági összefüggésnek elmélete alapfeltevése lett a világfolyamat bölcseleti értelmezésének. Ezzel a tapasztalaton kívül álló Isten és a neki megfelelő tapasztalati dolog — a csoda is véglegesen kiválik a bölcseleti világmagyarázatból ;3 — vagy úgyis, ha a természes tényezőkből való fejlődést a legáltalánosabb világtörvénynek állítjuk fel. 1 Zeitschrift für Philosophie und philos. Kritik 123. (1904) 78. sk. — 2 Einleitung in die Philosophie10 (1903) — 3 Der Monismus I. Sistematisches. A. Drews kiadásában (1908) 2. 152.
