Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

Vallási tekintély és szabad kutatás.

121

tan áll, körülötte azonban a nap és a csillagok forognak éppúgy, mint azt egykor az egyiptomi Ptolemaeus tanította ; továbbá Isten pontosan 6 X 24 óra alatt teremtette az egész világot és pedig teljesen olyanná, amilyen most. Napot és holdat, amint most világítanak az égen, a földnek a rétegeit, úgy, amint azokat a geológus csákánya mai- napság feltárja, a kőszénbányákat és a megkövesedett őslényeket és az összes ásatagokat is, mindezt úgy meglehetősen pontosan szólva: 6000 év előtt. Hiszen így tanítja ezt az írás, így hiszik ezt az egyházatyák és a régi hittudósok ; pedig ezekből kell a katholikusnak az ő természettudományát vennie. És azután csodálkoznak és azt hiszik, hogy a hitigazság a tudomány elől meghátrál, mikor azt látják, hogy mindennek ellenére más nézetek uralkodnak, hogy tudós katholikusok nagy elfogulatlansággal fogadják el naprendszerünk kifejlődését, sőt az egész anyagi világnak kezdetleges ősanyagból való keletkezését, vagy szerves kifejlődését védelmezik, ameddig csak tudományosan bebizo- nyítottnak látszik.1 S talán még jobban csodálkoznak, ha hallják, hogy már szent Ágoston és Tamás is hangoztattak ilyen eszméket.2

Először is különböztetni kell a között, amit hit s

1 V. ö. pld. K. Braun, Über Kosmogonie vom Standpunkt christlicher Wissenschaft3 (1905); E. Wasmann, Die moderne Biologie und die Entwicklungstheorie 3 (1906) ; J. Epping, Der Kreislauf im Kosmos (1882) és mások. — 2 V. ö. pl. Summa c. gént. 1. 3. c. 77. L. Knabenbauer, Glaube und Deszendenztheorie. Stimmen aus Maria-Laach XIII. ( 1877) 75 sk.