Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit
az a hely, amely Darwin főmüvének a végén van : „Valóban nagyszerű nézet ez, hogy a Teremtő minden élet csiráját, amely minket környékez, csak kevés, vagy csak egyetlen egy formába lehelte és hogy amíg a mi bolygónk, a nehézkedési erő legszigorúbb törvényei szerint, körben keringett, ilyen egyszerű kezdetből gyönyörű és csodálatos alakok végnélkül; sorozata fejlődött ki és fejlődik még most is.“ Darwinnál egfőképpen a bölcseleti képzettség hiányzott. Magábanvéve a kifejlődési elmélet, mely az állat és növényfajok változandóságát tanítja, semmiképpen sem ellenkezik a vallás igazságaival. Nem foglalja magában annak szükségességét sem, hogy az emberi lelket a lényegileg alantabb álló állatlélekből származtassuk, sem pedig nem tagadja Isten létét. Ellenkezőleg az ilyen kifejlődés hangosabban hirdetné Isten bölcseségét, amely a természet fejlődését oly csodálatosan megalapozta volna — feltéve természetesen, hogy ezt természettudományi tényekkel bizonyíthatnák. Szükebb határokon belül levő kifejlődésre tényleg nem hiányoznak a bizonyító jelek. Hogy nincs összeütközés a kifejlődéselmélet és a keresztény vallás alaptanai között, azt eléggé mutatják az előbbinek képviselői. Mind Lamarck ("i' 1829), mind Saint-Hilaires (*f* 1844), akik jóval Darwin előtt hirdették a kifejlődés-elméletet, isten- hivők voltak. Eppenúgy már Darwin előtt két híres katholikus természettudós, Ampère és dOmalius, Saint-Hilaires nézetéhez állottak, az ő ellenfelével, Cuvierrel való vitában. Darwin után is egész sor keresztény és katholikus kutató fogadta el a kifejlődés eszméit ; így Heer, a jámbor schvájci geológus, Quenstadt, Volkmann és Lyell, amerikai geológus. Újabb időben meggyőződéses katholikusok ismételten hasonló módon nyilatkoztak a fejlődéselmélet mellett, így Wasmann E. az ismert zoológus, Lossen és Waagen V. geológusok ; a két utóbbinak katholikus meggyőződésükért akadémiai pályájukon érzékeny áldozatot kellett hozniok. „A tadomány és hit összeférhetetlenségének tanúi." 345
