Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 335

dástól ! Ha alaposan gondolkodtok, a tudomány kényszerít benneteket az Istenben való hitre, amely minden vallás alapja. Akkor meglátjátok, hogy a tudomány nem ellensége, hanem támasza a vallásnak.“1

Így vélekedtek azok, akik a természettudományt megteremtették és leginkább előmozdították. Nem a tudomány és a mély gondolkodás távolít el az Istentől, hanem az alapos tudás hiánya. Leviores gustus in philosophia — mondta Bacon, — movere fortasse animum ad atheismum, sed pleniores haustus ad Deum reducere. S még valamit 1 E komoly férfiak közül, akik komolyan kutatták a természetet s mélyen elmerültek a magasabb élet kérdéseiben, sokan vannak, akik a vallásos kérdéseket alapos tanulmányozás tárgyává tették s akik ismerték a vallás és a kereszténység ellen felhozott ellenvetéseket. S annál inkább ragaszkodtak vallási meggyőződésükhöz. Gondoljunk csak egy Voltára, Cauchyra, Ampérere, Maxwellre.

Az ilyen férfiakkal szemben, ha már egyszer tekintélyekre kell hivatkoznunk, vonuljanak vissza azok, akik megelégszenek ily általános mondásokkal és bennük teljes kielégítésre lelnek, mint : „aki a természettudományok elemeit megismeri, önként egyelvű lesz“, vagy „a természetfeletti a képzelődök és tudatlanok agyából származik“,2 vagy „amily mértékben túlszárnyalja a modern természettudomány diadalmas fejlődése az előző évszázadok min1 Times. Weekly Edition, 1902. május 8. és 15. — 2 A. Ladenburg. Uber den Einfluss der Naturwissenschaft auf die Weltanschauung (1903.) 24.