Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

Két világnézet és ezek szabadsága. 21 szükségletünktől tűrhetünk el vezetést, ellenben hittételeket, egyházi tanításokat, hagyományokat, külső szabályokat nem kell figyelembe vennünk. Ez első sorban a bölcseleti e's vallási területen, a világ- és életnézeti kérdésekben, a társadalmi élet alapvető kérdéseiben érvényes. Legfőképp vagy majdnem kizárólag ez az a terület, ahol félni kell egyház, állam, vagy egyáltalában társadalom részé­ről származó tekintélyi befolyástól, ahol tehát a tudomány szabadsága jelentőséget nyer. így írják le egybehangzóan a tudomány modern szabadságát annak képviselői. „Az akadémiai tanár számára, mondja Kaufmann G., leg­feljebb azok a korlátok léteznek, melyeket saját igazságérzete állított fel „ily értelemben követeljük manapság az egyete­mek tanszabadságát. A kutatónak s az akadémiai tanárnak szabadságát nem korlátozhatja semmiféle szabadalmazott igazság, semmiféle kislelkű tekintet.“1 A Jénában 1908. szeptem­berében tartott 2. német főiskolai naggyűlés által elfogadott határozatok elseje így hangzik : „A tudományos kutatás és e kutatás eredményeinek közlése — céljának megfelelően — független kell hogy legyen minden más tekintetből, mely nem magában a tudományos módszerben rejlik.“ Más oldalról magyarázólag hozzáfűzik : „Ennélfogva független különösen a tömeg hagyományaitól és előítéleteitől, független a tekinté­lyektől és társadalmi csoportoktól, független az érdekektől.“2 „Az akadémiák tanárai és hallgatói előtt — írja Paulsen F. — nem létezhetnek parancsok és megtiltott gondolatok.“ 1 1 Die Lehrfreiheit an den deutschen Universitäten, im neun­zehnten Jahrhundert. 1848. 36. — 8 Így hangzik az eredeti fogalmazásban a toldalék, melyet az indítványozó Amira tanár a tételhez hozzáfűzött : Beilage der Münchner Neuesten Nach­richten, 1908. július 9. — 3 Die Deutschen Universitäten und das Universitätsstudium 1902. 288.

Next

/
Oldalképek
Tartalom