Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

„A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 309

alanyi előítéleteik s korlátoltságuk vagy azon idő szelleme, amelynek légkörében élnek. A világnézeti kérdések a tudományos ismeretnek nehezebb természetű tárgyai s az erkölcsi és lélektani felfogással szoros kapcsolatban vannak.

Tehát nem ebből a szempontból szükséges, hogy ezt a vádpontot közelebbről megvilágítsuk.

De az sem a legfőbb célja a következő fejtegetéseknek, hogy a keresztény vallás javára kedvező bizonyítékokat halmozzon össze, hanem az, hogy megcáfolja azt az állítást, mely szerint a természet- búvárok többsége oly módon fordul a keresztény tan ellen, hogy joggal lehet magára a természet- tudományra hivatkozni. Ha ezt megdöntjük, ezáltal napnál világosabb lesz a tudomány és hit legteljesebb összhangja. Mert hiszen mint tényre mutatunk rá, hogy szigorú kutató szellem és a keresztény hitbeli meggyőződés valóban egyesült nem egy, sőt éppen a legnagyobb kutatókban ; tehát azoknak összeegyeztethetőknek kell lenniök.

Mivel a múlt század összes kutatóit lehetetlen megszólaltatnunk, hogy meggyőződésükről tanúságot tegyenek, azért a következőkben csakis az elsőrangú kutatókra szorítkozunk. Az említett állításnak elsősorban ezeken kell beigazolódnia. Bennök különösen volt meg a tudományos kutatás az a szelleme, amely, állítólag, összeegyeztethetetlen a hittel ; az ellentmondásnak mindenekelőtt bennük kellett volna öntudatra jutni. Ha tehát ők semmit sem tudtak a kifejlődési és teremtési elmélet, a ter- mészettani tények és lélek szellemisége, a természeti