Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

302

Vádak és ellenvetések.

ványa kegyvesztett lett Melanchtonnál s wittenbergi előadásait abba kellett hagynia. Végül a lángeszű Keplert tanának bátor védelmezése miatt saját hitsorsosai üldözték. Es amikor az I6I6.-Í indexhatározat katholikus részről már feledésbe kezdett menni, a protestáns teológia megmaradt a régi állásponton, egészen a XIX. század elejéig ; hosszú névsorozatot lehetne még bizonyítékul felhozni.

Ebben az eljárásban semmiesetre sem szabad a csillagászat elleni szándékos ellenszenvet látni, hanem csak emberi korlátoltságot. Ne is csempésszenek be azonnal tisztességtelen szándékokat, ha a történelem folyamán a katholikusoknak is kellett az emberi korlátoltságnak adójukat leróniok.

Vájjon azonban az 1616. és 1633,-i határozatok a kutatásnak jelentős kárt okoztak ? Nem ! Hogy ez magánál Galileinél aligha történt, fönnebb kimutattuk. Látjuk, hogy Itáliában csakhamar tekintélyes számú kutató tűnik fel; az újonnan támadt életnek egyáltalában nem állotta az egyház ellenséges vagy gátló szándékkal útját. Maga Galilei egyházi és világi körökben tiszteletnek örvendett. Nem sokkal elítéltetése után Grimaldi jezsuita a Hold egy hegyét Galileiről nevezte el.

Nem panaszkodhatunk arról sem, hogy a kopernikuszi elmélet továbbterjedését jelentős akadály gátolta volna. Galilei halála után, habár az alkalom nem hiányzott, sohasem indítottak eljárást e tan egy védelmezője ellen, sem ilyen tartalmú könyvet nem tiltottak el. Hallgatagon mind több és több szabadságot engedtek. Az 1758.-i indexkiadásból a kopernikuszi iratok 1616.-Í általános eltiltása már kimaradt, ez már a régi álláspont hivatalos feladása volt. Mégis 1822-őt írtak már, mikor végre a részletesebb tilalmat is visszavonták, miután kötelező