Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

Vádak és ellenvetések.

303

erejét már régen elvesztette volt. Az okot erre véletlen alkalom adta. Az akkori Magister s. Palatii az elavult utasítások értelmében egy kopernikuszi könyvtől megakarta tagadni a kinyomatási engedélyt. Az ellene beadott tiltakozás azután e tilalom teljes visszavonását vonta maga után. Ha előbb kínálkozott volna ily külső alkalom, a visszavonás is rég megtörtént volna. így azonban nem siettek különösebb módon, hogy kifejezetten visszavonjanak egy meglevő határozatot. Sőt, amint Lalande csillagász az Index bíboros-elnökével 1765-ben folytatott tárgyalásaiból elmondja, akkor már csak külső nehézségek hátráltatták a Galilei dialógok levételét az Indexről. Leibniz római tartózkodása alatt szintén iparkodott a határozat visszavonását kieszközölni. Eméry szerint magától Leibniztől vannak adataink, hogy már akkoriban „sem idegenkedtek kérése meghallgatásától.“ 1 Végül az 1835,-i indexkiadásból azután ki is maradt Kopernikusz.

Egyébiránt a tilalom alatt is mindenütt olvasták Kopernikusz és Galilei müveit. Már 1619-ben azt írja Keplernek Remus János Wienből, hogy a kopernikuszi iratokat „különös engedéllyel Rómában és Itáliában olvashatják a tanultak és szakemberek. Hozzá még megengedték, hogy a tant feltevés gyanánt használhatják. Ily módon mind közelebb jutott a bebizonyított igazság jellegéhez.

Ausztria egyházi és világi köreinek Kepler közlése szerint, rögtön a határozat kihirdetése után az

1 Eméry, Pensées de Leibniz I. 275.