Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

16

Két világnézet és ezek szabadsága.

lünk a polgárok számára is. De minőt ? Hogy független legyen a zsarnokság és az önkény békóitól. Szabadnak kell lennie az állam törvényeitől is ? Nem ; ellenkezőleg, ezt a köteléket köteles tűrni, éppen azért, mert polgár és nem a polgárosulatlan világ alkotórésze. Szabadságot követelünk a művész számára, hogy ne kösse a zsarnok divat. Talán azt is követeljük, hogy fel legyen mentve a szépnek és a művészetnek törvényei alól ? Nem ; sőt, ezeket a békókat el kell viselnie, mivel művész akar lenni és nem kontár. Az nem is volna igazi szabadság, hanem törvénynélküliség és szabadosság, a barbárok kiváltsága. A szabadság tehát sokértelmü szó.

Kétféle szabadság van, megengedhető és meg nem engedhető. Emez független akar lenni a jogos törvényektől is, amaz csupán a jogtalan békóktól akar szabadulni.

Már most, melyik az a jogos szabadság, melyre az ember tudományos munkásságánál igényt tarthat ? Vagy másképp : Melyek azok a kötelékek, törvények és korlátok, melyeket mint jogtalan békókat, mint szellemi szolgaságot visszautasíthat ? Itt elágaznak az utak; itt hirtelen mélyre nyúlnak kérdésünk gyökerei s e mélységből kap oly nagy erőt, hogy — amint látjuk — a szenvedélyeket hatalmasan izgatja. Két különböző világnézet, az emberekről és gondolatokról két ellentétes felfogás csap itt össze.