Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
Két világnézet és ezek szabadsága. 15 tudáskincsét, elő kell mozdítania a művelődést és polgárosodást, a Teremtő dicsőítésére. Ékhez ismét szükséges az a szabadság, hogy új ismereteket közölhessen ; máskülönben nincs örömteljes munka, sem haladás, hanem csak szélcsend. MÁSODIK FEJEZET. Két világnézet és ezek szabadsága. A higgadt emberek között tehát nem lehet véleményeltérés afölött, hogy a tudománynak függetlennek kell lennie minden jogtalan akadálytól és békótól. De mindezzel még korántsem értünk a dolog végére. Sőt még nem is jutottunk messzire. Rögtön előáll a további kérdés : melyek azok a jogtalan korlátok és bilincsek, melyeket a tudományos kutatás és tanítás visszautasíthat és vájjon vannak-e mások, melyeket viszont tekintetbe venni köteles? Ezzel a kiáltással „szabadság, szabadság!“ keveset mondtunk ; ez a szép szó, mely az emberek között mindig lelkes visszhangot kelt, nagyon köny- nyen csak félrevezető jelszóvá, a gondolatszegénység és ámítás fegyverévé válhatik. Nem az a kérdés, vájjon tudományunknak, vájjon általánosabban szólva szellemi életünknek szabadnak kell-e lennie ? Efelől nem lehet kétség ; semmiféle élet sem tud a neki megfelelő szabadság nélkül kisarjadni és növekedni. A tulajdonképpeni kérdés ez : miben áll ez a megfelelő szabadság ? mik a pontos határai ? Hisz szabadságot követe
