Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

URUNK HEGYI BESZEDE 57 ő a mi javunk : ő egyedül a mi jutalmunk. Én vagyok, mondja, oltalmad és a te igen nagy ju­talmad.1 Igen nagy érdemeidhez képest, de épen megfelelő Istened végtelen jóságának. 24. nap. Szenteltessék meg a te neved. Mt. 6, 9. 10. Szenteltessék meg a te neved ; jöjjön el a te orszá­god ; legyen meg a te akaratod, miképen a menny­ben, azonképen itt a földön is. Ez a szeretetgya- korlat állandó folytatása. Megszentelni az Isten nevét annyi, mint mindenben dicsőíteni őt és csak az ő dicsőségét kivánni. Kívánni az ő országát annyi, mint neki magunkat alárendelni teljes szívből és akarni, hogy uralkodjék rajtunk, de nemcsak mi­rajtunk, hanem minden teremtményen. Az ő or­szága a mennyben van, az ő országa az egész föl­dön az utolsó Ítélet napján fog ragyogni. Úgy készüljünk fel tehát, úgy kívánjuk ezt a dicsőséges napot, hogy azok között lehessünk, akikről Jézus Krisztus azt mondja : Mikor pedig mindez teljese­désbe kezd menni, mikor az utolsó Ítélet előjelei feltűnnek, ama nagy nap közeledtekor, midőn a még élő emberek elszáradnak a félelemtől, tekint­setek körül és emeljétek föl fejeteket, mert közeledik a ti megváltástok? Jézus Krisztus mindegyikünkért eljön, mikor éle­tünk véget ér. Akkor tehát, ama végső nap közeled- 1 1 Móz. I. 15, 1. — 2 Lk. 21, 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom