Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

402 AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE elvitték őt Juda fejedelmének házába, mondván : Halálra méltó ezen ember, mert a város és a tem­plom ellen prófétáit, hogy az Ur úgy fog tenni velük, mint Silóval-1 Jézust is ugyanezzel vádolták.2 Azt hitték, hogy ő a templom lerombolója; a papok álltak ellenségei élén : Annas és Kaifás főpapok, mint új Fassúrok, üldözték őt és beszéltek ellene. Ti nem tudtok semmit, mondá Kaifás, és nem gon­doljátok meg, hogy hasznosabb nektek, hogy egy ember haljon meg a népért, mintsem az egész nem­zet elvesszen.s És amint hajdan Jeremiással tettek, úgy jelentették ki most is a papok és az írástudók egyik a másik után : Ez az ember méltó a halálraj De míg Isten nem akarta, hogy Jeremiás az ő kívánságuk szerint meghaljon, addig a főpapoknak Krisztus ellen hozott Ítéletét végrehajtotta. Jeremiást Joakim király idejében jövendelései miatt bebörtönözték. De, mint sz. Pál mondja : Isten igéje nincs megkötve. Az Ur megparancsolta a prófétának, hogy Joakim királynak írja le élő­szóval mondott jövendöléseit. O Barukot, Nériás fiát kérte fel és tollba mondotta neki a királynak és a népnek végzetét ; majd így szól hozzá : El vagyok zárva és nem mehetek az Ur házába, menj tehát te és olvasd a népnek böjti napon az Ur igéjét, melyet számból hallottál. Az iratot elvitték a királyhoz, egyik tanácsosa darabokra tépte és a király tűzre vettette. Jeremiás újra tollba mondta 1 Jer. 26, 2. 6-9. 11. — * Mt. 26, 57. 59. 61. — 3 Jn, 11, 47. 49. 50. — 4 U. o. 18, 13. 14. Mt. 26, 66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom