Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)
Urunk hegyi beszéde
32 URUNK HEGYI BESZÉDE kodnunk attól, hogy neki ártsunk. Sz. János mondja, hogy aki gyűlöli felebaj álját, gyilkos.1 Jézus Krisztus is annak tartja az ilyet. Azért mondja, hogy nemcsak az, aki öl, esik a törvényszék Ítélete alá, hanem az is, aki haragszik testvérére és ha felháborodását haragos, vagy megvető szavakkal fejezi ki, a fötörvényszék ítélete alá esik, ha pedig annyija felháborodik, hogy azt mondja bolond, méltó a gehenna tüzére.2 Vegyük fontolóra e három fokot : az ember haragra gerjed, haragjának indulatos szavakban ad kifejezést, durva sértéseket mond s bolondnak nevezi felebarátját és hasonlítsuk össze a három büntetéssel, melyek a törvényszék, a főtörvényszék Ítélete és a gehenna tüze. A törvényszék Ítélete főbenjáró büntetést vont maga után, mivel a régi szokás szerint ilyen büntetést róttak ki a gyilkosságért, melyet a törvény könyörtelenül halállal büntetett. Jézus Krisztus azonban, hogy kimutassa, mennyire gyarló az emberi igazságosság az általa hirdetett isteni igazságossághoz képest, az emberi igazságszolgáltatás főbenjáró büntetését szabja ki a legkisebb fokú bűnre, a haragra. Azt akarja tehát mondani, hogy a felebarátunkkal szemben táplált harag Isten előtt halálra méltó önmagában véve is. Ezért kétségtelenül halálos bűnt követ el az, aki szándékosan hideg marad testvérével szemben, aki haragot tart vele, mivel azután a harag gyűlöletre fordul. Ebben az álla1 Jn. I. 3, 15. - a Mt. 5, 21. 22.
