Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

URUNK HEGYI BESZÉDE

s

kapják meg a boldogságot, hogy kárpótolja őket a megaláztatásokért, a gyengeségekért, az erőtlenségekért, melyeket mint a szegénység terheit kellett viselniük e földön.

Boldog : e szóra a szív kitágul és eltelik örömmel. Szegénység : e szóra összeszorul ; de újra kitágul arra, hogy királyság és mennyek országa. Mert mit nem volnánk készek elszenvedni egy országért, a mennyek országáért, az Istennel való országlásért, mely Istentől elválaszthatatlan, örök, szellemi, mindenben bővelkedő ország, honnan minden boldogtalanság száműzve van.

0 Uram, mindent neked adok, lemondok mindenről, csak hogy részem legyen ebben az országban. Tudnám csak magamat eléggé kifosztani ily nagyszerű reményért ! Lemondok szívemről, lelkemről és amikor engem csakugyan kifosztani kívánsz, mindennek alávetem magamat. Ez kötelessége minden kereszténynek. De az alázatos szerzetesnő még örvend is, hogy tényleg ki van tagadva, ki van fosztva mindenéből, hogy meghalt a világ javainak, hogy nem bírhatja azokat. Boldog lemondás, mely Istent adja viszonzásul.

3. nap.

Boldogok a szelídek. Mt. 5, 4.

Boldogok a szelídek. Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok,1 keserűség, felfuvalkodottság, megvetés,

1 Mt. 11, 29.