Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Bevezetés - Első könyv. Az ember

24

ELSŐ KÖNYV

ellen óva legyenek a teleléshez szükséges anyagokkal rendelkező tokban!1

Csak az ember jön, bár nagy agyvelővel, de mégis teljes tudatlanságban a világra. Nemcsak minden állaténál hosszabb és tehetetlenebb ifjúkort kell átélnie, hanem még felnövekedve és a legjobb szervezet birtokában is alig tud valamit. Még az önfenntartásához elengedhetlenül szükséges munkákat sem ismeri, ha nem szorítják a szorgos tanulásra ; lanyha- ságra való nagy hajlammal születik, míg a méhek, hangyák és sok más állat a legernyedetlenebb szorgalmat adják utódaiknak örökségképen.

Eszerint az ember, ha öröklött tulajdonságait nézzük, a létért való küzdelemre sokkal kezdetlegesebben, hiányosabban fölszerelve lép az életbe, mint az állatok. És mégis magasan felettük áll, uralma alá veti őket, nem fizikai erejével, hanem szellemének hatalmával. Ezt fejlődés folyamatának egyáltalán nem köszönheti. Egész más oknak kellett uralkodó állását biztosítani. Ez az ok pedig eszes lelke, szelleme, melyet a Teremtő beléje lehelt.

6. §. Az ember és állat összehasonlítása szellemi tekintetben.

Még hangosabban hirdeti az ember és állat lényeges különbözését az ember szellemi elsősége.

Haeckel ezt állítja: «Az embernek nincs egyetlen szellemi tevékenysége sem, mely kizárólag csak az ő sajátja; egész lelki élete a vele legközelebbi rokonságban levő emlősökétől csak fokozatilag és nem

1 V. ö. Wasmann, Der Trichterwickler (1884.)