Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Bevezetés - Első könyv. Az ember

AZ EMBER 25 módozatilag, csak quantitative és nem qualitative külön­bözik.» 1 Ez a minden bizonyítékot nélkülöző állítás any- nyira arcul üt minden szembetűnő tényt, hogy csak elvakult, beteges előítéletnek minősíthető. Már a legalsóbb néptörzseknél is találunk tagolt szó- vagy gondolatnyelvet, mellyel eszméiket, ter­veiket és kívánságaikat tetszés szerint közölhetik egy­mással. Haeckel néma embere (homo alalus) épúgy a mesék világába tartozik, mint a «farkos»-ember. Külö­nösen feltűnő, hogy néha egész elhagyatott népeknek, mint pl. a délafrikai buschmannoknak, a délamerikai quaraniknak gyönyörűen hajlítható, alakokban bővel­kedő, mesterien finom szerkezetű nyelvük van, «mely­nek kifejlesztéséhez igen nagy szellemi munkára volt szükség.»1 2 Ezzel ellentétben az állatoknál teljesen hiányzik a beszéd, noha szükséges szerveik mind megvannak. «A szervek, mondja Ranke y.,3 melyek az emberi ének és beszéd képzésére szolgálnak, az emberszabású ma­jomnál és minden magasabb emlősnél olyan fejlő­dési fokon vannak meg, mint az embernél és teljesen alkalmasak arra, hogy nagyon is tökéletesen beszél­hetne velük. Vannak ugyan kézzelfogható különbségek is, de részben az emberszabású majmok előnyére.» Mégsem beszélnek velük soha. Találnak ugyan az álla­toknál is úgynevezett «természetes hangokat», melyekkel kívánságaikat és indulataikat kifejezik, de ezek a hangok nem testet öltött gondolatok, Ítéletek és következtetések 1 Welträtsel9 ( 1905.) 123. (Mi a nagyobb kiadás szerint idézzük). 2 Ratzel, Völkerkunde I. 22. 68. 3 Der Mensch 1. Leipzig 1894. 608.

Next

/
Oldalképek
Tartalom