Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

VISSZAPILLANTÁS ÉS BEFEJEZÉS

589

A monotheisztikus világnézetekhez vagy vallásokhoz, a kereszténységen kívül még a zsidóság és a mohamedánizmus is tartozik. Előbbi áldatlan elvakultságában még most is várja a rég megjelent Messiást; szétszóródott az egész világon és mindenüvé magával viszi a hazátlanság kiáltó pecsétjét. A másiknál, a mohamedánizmusnál, hamis prófétájába vetett, kalandos mesékbe illő fanatikus hiten kívül csak az a gyűlölet nagyobb, mellyel a keresztények iránt viseltetik.

Kell-e még egyébről is szólanunk? A keresztény államokban igen sok «fölvilágosult» a materializmusnak, vagy a pantheizmusnak hódol. E rendszer követői azonban maguk is szégyenük nevüket és azért monistáknak mondják magukat. De ugyan meg tudnak-e felelni azokra a kérdésekre, melyek az élet és a világmindenség eredete és célja körül támadnak? Mit tudnak erre vonatkozólag? Semmit, igazán semmit, hiszen nagyon is jól láttuk. Szavalnak ugyan fejlődésről, átalakulásról, összetételről, haladásról, létről, elmúlásról, elemekre való szétbomlásról és hasonlókról, de arra a kérdésre : hogyan alakultak a csodás törvények, a bámulatrakeltő összetett világrend és összhang, arra a kérdésre : honnan az élet és mire jó ! adósok maradnak a felelettel. Nagyon bölcseknek vélik magukat, ha azt hiszik, hogy egyáltalában nem baj, ha ezekre és hasonló kérdésekre nem is tudnak megfelelni. E rendszerek keretén belül az élet értelmetlen tünemény, az ember, mint minden más, csak érzéki lény, a halhatatlanságban és az örök boldogságban való remény pedig csakis hiú ábrándozás.

De itt van még a keresztény világnézet is. Hogy melyik az a keresztény világnézet, minden halogatás nélkül készen vagyunk a felelettel: a szó teljes értei-