Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
tünket, mint egy újonnan megmunkált szántóföldet el is hanyagolhatjuk. Ennek okát nem nehéz belátnunk. Az ész és akarat, különösen erkölcsi téren, egymásra vannak utalva. Az ész mutatja az akaratnak, mi szabad, mi nem. De lehetetlen, hogy az akarat tartósan ellenkezzék e megismeréssel. Vagy követi és kötelességét teljesíti, vagy magához vonzza az észt és rendetlen hajlamainak szolgájává teszi. Ezt mutatja a mindennapi tapasztalat. Régi közmondás, hogy az éremnek két oldala van. így van az az erkölcsi téren is. A kötelesség szép és magasztos teljesítése nemesít, de terhes és nehéz, önmegtagadást, áldozatot követel. Tekintetünket inkább az egyik, mint a másik oldalra irányítjuk, a kötelességnek inkább a terhes, nehéz részét, mint előnyeit nézzük és így állandóan homályosítjuk tiszta életünket és szenvedélyeink szolgálatába hajtjuk. Mindenesetre a lelkiismeretet kiirtani nem lehet, de még csak elnémítani sem. Amint az embernek legalább általános vonásokban mindig megvan a jóról és rosszról az ismerete, épen úgy cselekedeteit is mindig ezeknek az ismereteknek alapján fogja megítélni. De az is igaz, hogy a földiekbe való elmerüléssel a lelkiismeretet el is lehet tompítani, elkábítani. A kicsapongó, az iszákos, a csaló pl. ezer okot talál, hogy cselekedeteit a helyes eljárásnak legalább látszatával hintse be, hogy mentegesse és megnyugtassa magát. Az ész nyújtotta világosságot azonban föl is használhatjuk, kifejleszthetjük és így lelkiismeretünk kiművelésén is fáradozhatunk. Természetes, azt nem úgy kell érteni, mintha önkényesen művelhetnők lelkiismeretünket. A lelkiismeret valami alanyi ugyan, amennyiben nem egyéb, A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 581
