Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
580 HARMADIK KÖNYV parancsok révén az egyes kötelességeket szemünk elé állítja és az erkölcsi élet útján közvetlen vezetőnk. Azért fontos kötelessége minden embernek, hogy lelkiismeretének kiműveléséről gondoskodjék és azt feladatának teljes magaslatára emelje. Első tekintetre ellentmondónak tűnik föl, hogy a lelkiismeret vezetőnk és irányítónk és mégis tőlünk várja a kiművelését. De az ellentmondás csak látszólagos- Bizonyos fokig lelkiismeretünk független akaratunktól. Nem egykönnyen érhető el, hogy olyan ember, aki semmiféle erkölcsi eszményt és alapelvet nem hozott hazulról, saját fáradozásával jó lelkiismeretre tegyen szert. Szükséges, hogy mindenkinek legalább fogalma legyen ezekről az eszmékről és alapelvekről; és ezek önkénytelenül is kialakulnak benne. Minden ember, mihelyt eszének használatára jut, megalkotja magának a legfőbb erkölcsi fogalmakat és alapelveke és önkénytelenül is oda állítja őket cselekvéseinek zsinórmértékéül. A talaj és a hajlam természetszerűleg megvan az emberben. Ez a két elem alkotja a lelkiismeret alapját, az ember erkölcsi életének forrását, az erkölcs csiráját, melyet a Teremtő a természetbe oltott. Tehát az embernek magának is közre kell működnie abban, hogy e csirát teljes kifejlődésre bírja. Isten szereti a teremtett okokat természetüknek megfelelően, céljaiknak megvalósításában együttműködésre bírni. Ez így van az erkölcs terén is. Az első erkölcsi világosságot tudatos munkánk nélkül a természet veti ránk. Most már csak mitőlünk függ, hogy e világot gazdagabb és gazdagabb kifejlődésre vigyük. De véka alá is rejthetjük. Lelkiismere- 1 1 Lásd fent.