Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 579 azonban arra törekszik, amit az ész jónak talál, cselekvése jó lesz; sőt ha az ész legyőzhetetlen tévedésből kötelességünkké teszi valamely magában véve tilos dolog megtevését, még akkor is vétkezik, ha meggyőződését nem követi. Ennek alapja természetünk tökéletlenségében rejlik. A lelkiismeretet nem egyszer Isten szavának mondjuk. Hogy értsük ezt? A dolog az előbbi fejtegetésekből egészen világos. A természetes erkölcsi törvények, melyek minden tételes törvénynek alapját adják, valóságos isteni törvények, parancsok, amelyeket a Teremtő maga oltott be a természetbe és amelyekben az O akarata nyilvánul. Mivel tehát a lelkiismeret e parancsoknak csak egyes cselekvéseinkre való alkalmazása és kötelező erejét ezekből meríti, joggal mondhatjuk a lelkiismeretet az Isten szavának. Megmutatja, hogy ebben vagy abban esetben mit parancsol, vagy mit tilt az Isten. Ez nem azt jelenti, hogy Isten lelkiismeretünknek természetfölötti kinyilatkoztatást ad, vagy hogy közvetlenül beszél hozzánk, hanem csak azt, hogy a lelkiismeret csatorna, melyen át Isten akarata tudomásunkra jön. Ilyen értelemben nevezi szent Bonaventura is a lelkiismeretet Isten hírnökének és követének, aki azt, amit mond, nem magától, hanem Isten intézkedéséből parancsolja, épúgy, mint a hírnök a király parancsát.1 5. §. A lelkiismeret kiművelése2 kötelességünk. Az isteni parancsokról szólva, a zsoltáros ezeket mondja ; «Szövétnek lábaimnak a te igéd, és világosság ösvényeinek».3 Ugyanez áll a lelkiismeretre, amely az isteni 1 In 2 dist. 39, a 1, q. 1. 2 Erről bővebben I. Caihrein : Gewessen und Gewissensfreiheit (1906. Münchner Volksschriftenverlag) 64. skk. 3 Zsolt. 118, 105. 37*