Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

A legtöbb hittudós még tovább megy és azt állítja, hogy egyáltalában mindig szabad az enyhébb véleményt követni, amíg az valószínű és erkölcsileg nem kifogásolható, még ha nem is egészen biztos alapon nyugszik. Ez az ú. n. probabilizmus. Az alap, melyre a probabilisták Ligouri szent Alfonzzal helyezkednek, az az alapelv, hogy a törvény csak akkor kötelező, ha fennállása legalább erkölcsileg bizonyos (lex dubia non obligat). De ha megbízható, valószinű érvek tanúskodnak amellett, hogy a törvény sohasem jött létre, esetleg, ha létre is jött, nem lett eléggé kihirdetve (promul- gálva), vagy szokásjog alapján, vagy egy későbbi törvénnyel hatályát vesztette, ebben az esetben létezése erkölcsileg nem bizonyos, hanem kétes, tehát nem is kötelez bennünket.

A probabilizmust Pascal óta gyakran a jezsuiták vádolására és megrágalmazására használták ki. A jezsuiták ellenségei szeretik ezt a tanítást kizárólag a jezsuitáknak tulajdonítani és szembehelyezni a mások tanításával, pedig hosszú időn át valamennyi katholikus hittudós védte és tartotta, valamint ma sem csak a jezsuiták vallják, hanem a kath. hittudósok nagy része.

Magától érthető, hogy a probabilizmus csak olyan esetekben érvényesül, amidőn valamely cselekedet megengedett, vagy meg nem engedett voltáról van szó, azaz, ha valamely törvény létezésén, vagy nemlétezésén fordul meg a dolog. Pl. a legnyilvánvalóbb oktalanság volna, ha az orvos, akinek nincsenek egészen biztos gyógyszerei, a probabilizmusra való hivatkozással a nem biztos szerek közül azokat választaná, amelyeknél kevés a valószinűség, hogy használni fognak. Az orvosnak kötelessége a beteg egészségének helyreállítása céljából lehetőleg mindent elkövetni, következésképen,

574 HARMADIK KÖNYV