Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOUKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 573 A jelenlegi rendszer szerint a Krisztus alapította egyház a tanítónk és vezetőnk minden erkölcsi és vallási szükségleteinkben. Hozzá és hivatásos közegeihez, a püspökökhöz, lelkipásztorokhoz, hittudósokhoz kell tehát fordulniok esetleges lelkiismereti kételyeik eloszlatása végett mindazoknak, akik a theologiában nem járatosak. De mit csináljunk, ha még a hittudósok sem tudnak biztos feleletet adni? Minden tudományban vannak vitatott kérdések, amelyekben különböző vélemények állnak egymással szemben. így a jogtudományban gyakran kérdéses, vájjon valamely előbbi törvény fönnáll-e még vagy sem, vájjon így vagy amúgy kell-e magyarázni, vájjon valamely jog elévült-e vagy sem ? A törvényszékek sem határoznak mindig ugyanegy értelemben. A legfőbb bíróság sem állandó és egy és ugyanabban a kérdésben később máskép Ítél, mint ahogy előbb tette. Az erkölcstanban a tudósok között is nem egy vitatott kérdés van, amelyben egymásnak ellentmondó vélemények szerepelnek ; egyesek megengedettnek tartják azt, amit mások tilosnak vélnek, és hozzá mindkét párt valószínű, de nem minden kételyt kizáró érvekre épít. Mit kell ilyen esetekben tenni ? Világos, hogy ezt a kétes törvényt kinek-kinek jogában van teljesíteni, vagy amint tudományosan kifejezik: mindenki tarthatja a törvénynek kedvező szigorúbb véleményt. Csak az a kérdés, köteles-e rá? A hittudósok megegyeznek abban, hogy hasonló esetekben a szabadságunknak kedvező enyhébb véleményt is követhetjük, legalább is akkor, ha ez époly valószínű, mint az ellenkező vélemény, mely a törvénynek kedvez. E tan az ú. n. aequiprobabilizmus (aeque = egyenlően, probabilis = valószínű).
