Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 559 Különösen Spencer Herbert1 fáradozott azon egy életen át, hogy a fejlődési folyamat segítségével a világ-mindenség összes tüneményeit és rejtélyeit megfejtse. Az ember erkölcsi életét a fejlődési folyamattal hozza kapcsolatba. Mivel szerinte az ember lényegesen nem különbözik az állattól, már az állatokról is valóságos erkölcsi életet tételez föl és egyenesen «állat- erkölcstan»-ról, «az ember kora előtti igazságosságról» beszél.1 2 Magától érthető, hogy az erkölcsi élethez a lelkiismeret is hozzátartozik és azért egész következetesen járt el, amikor az állatok lelkiismeretét is fölfedezte. Fölfedezésének bizonyítékai gyanánt főleg a különféle kutyahistóriák szolgálnak. íme csak néhány példa, melyet Spencer bizonyos Mr. Jones és felesége után beszél el és amely mutatja, hogy mily hihetetlen felületességgel foglalkoznak a modern tudósok az emberiség legmélyebb és legfontosabb erkölcsi problémáival. «Kutyám — írja Mr. Jones Spencerhez intézett egyik levelében, melyet ez «Prinzipien der Ethik» c. munkájában közölt és magyarázatokkal bővített — irtózik a nyers húsnak vagy akármi másnak a szétmarcango- lásától, aminek formája van. Soha más állatot meg nem harap, hacsak a legdurvább ingerlés esete nem forog fönn. Ha zsebkésem éles hegyét a bőrére szorítom, fogai közé kapja karomat. Mechanikai szempontból annyira tökéletes, hogy ha állkapcsait összezárná, húst és csontot egyaránt őrölhetne velük. De bármennyire szurkálom tovább is és bármeddig tartson is 1 Prinzipien der Ethik. II. Stuttgart. 1895. 3. skk., 318. skk. Lásd fent. 2 A «Tierethik» beható ismertetését 1. Stimmen aus Maria-Laach. LXVI. 469. skk.
