Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 533 ban élesen elitéit A modernizmus főképviselői Francia- országban Loisy, Laberthonniére, Blondel, Angliában Tyrrell, Olaszországban Fogazzaro és Murri stb., de csak kevesen vallják a modernizmus egész rendszerét. A modernisták alapdogmája az agnoszticizmus. Az értelem a látható világ, vagy a belső és külső tapasztalat tüneményein túljutni nem képes. Isten és a természetfölötti kinyilatkoztatás biztos megismerése az értelem útján lehetetlen. Ami túllépi a tapasztalat tüneményeit, az már «megismerhetetlen». Az összes tudományok: bölcselet, történelem stb. Istenről és az isteni dolgokról mitsem tudnak. De az emberben benne van a vallásos érzelem, melynek tárgya az Isten. Ez az érzelem a tudat küszöbe alatt szunnyad. Csak akkor ébred föl és jön tudatunkra, ha a megismerhetetlen valami titokteljes természeti jelenségben vagy benső átélésben megjelen előtte. Ekkor az ember értelmének minden előzetes munkája nélkül mint valóságot ragadja meg Istent. Ez a saját bensőnkben végbemenő érzelmi Isten-átélés a vallásos hit, mely gyökere és alapja minden vallásnak és amit maga Isten nyilatkoztat ki. Minden vallás, a katholikust sem véve ki, csak ennek a vallásos érzelmi hitnek a kifejlődése. Amíg az értelem elmélkedik erről az érzelemről (a hitet gondolják), Istenről és vallásos dolgokról fogalmakat alkot magának, ezeket az ismereteket szavakba, formákba foglalja, melyek a kultúra haladásával párhuzamosan mindig jobban kisimulnak és kialakulnak. Ámde ebben a szellemi tevékenységben kell, hogy a vallásos érzelem vezessen ; hogy igaz és eleven maradjon, a vallásos fogalmaknak meg kell felelniök a vallásos érzelemnek.
