Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
530 HARMADIK KÖNYV újjászületés vallása, az istent kereső vallása, a gondolkodás vallása, Wodan vallása, sőt Goethe- és Bismark vallása, de bármint nevezzék, valamennyi a kicsapongó fantázia szüleménye, és úgy teremnek, mint eső után a gomba.1 A legjobb pedig e «vallásokban» az, hogy legtöbbnyire csak egy hívük van t. i. alapítójuk és vele együtt azután ismét eltűnnek a világ színpadáról. Csak az a csodálatos, hogy ezek a feltalálók nem saját maguknak tartják meg vallásukat, hanem mint igaz vallást másoknak is ajánlják, amivel azután ellentétbe jutnak a saját szubjektivizmusukkal. Mert nagyon érdekes, megemlítjük még Haeckel «monisztikus vallását» is, melyben minden keresztény kifejezést megtartott, de meghamisítva. Szerinte a modern természettudomány nemcsak a babona képzelet-szüleményeit rombolja szét, hanem új épületet is emel, «az ész palotáját», melyben a monisztikus világnézet alapján a XIX. század igazi «háromságát», «az igaz, a jó és a szép háromságát» áhitatosan tisztelik. Maga a természet az igazi templom, de lesznek majd szépen föl- diszített templomok is «monisztikus kultusszal». A keresztény egyházak nagy része beleolvad majd a moniz- mus «szabad gyülekezeteibe».1 2 A templomokat a természet és az emberi élet szépségbirodalmából vett művészi ábrázolásokkal fogják díszíteni. «A gótikus dómok magas oszlopai között, melyeket liánok kígyóznak körül, sudár pálmák és páfrányok, díszes banánok és bambuszok emlékeztetnek majd a forró égöv teremtőerejére. A templomablakok alatt nagy víztartókban 1 V. ö. a sok hasonló «vallás»-t illetőleg : A. M. Weisz, Die religiöse Oefahr (1904.) 167. 2 Die Welträtsel 398.
