Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

megbecsülhetetlenebb e bizonyítékok értéke, amidőn az egyház egyetemes hite mellett tesznek tanúságot.

A trienti zsinat csak az egyház százados hitének adott kifejezést, amikor anathemát mondott arra, aki tagadja, «hogy a legméltóságosabb Oltáriszentségben a mi Urunk Jézus Krisztus teste és vére leikével és istenségével együtt igazán, valóságosan és lényegesen jelen van és következőleg bennefoglaltatik az egész Krisztus és azt állítja, hogy Ő abban csak jelképileg vagy ereje szerint van jelen».i

Kétségtelenül bizonyos tehát, Jézus Krisztusnak, Isten Fiának világos szavai és az egyház szakadatlan hagyománya kezeskednek érte, hogy a legméltóságosabb Eucharistiában Krisztus Urunk nemcsak jelképileg vagy kegyelmeiben van jelen, mint a többi szentségben, hanem igazán és valósággal, húsával és vérével, testével és leikével, istenségével és emberségével jelenik meg ott; O maga, minden kegyelem szerzője és forrása van ott a kenyér és bor igénytelen szine alatt és pedig nemcsak egy helyen, hanem az egész földkerekség számtalan pontjain, ahol csak katholikusok élnek és Isten szolgálatára az oltár és tabernakulum köré sereglenek.

Többé nem kell irigy szemmel néznünk azokra a zsidókra, akik abban a szerencsében részesültek, hogy Jézussal személyesen érintkezhettek; nem, oltárainkon van az igazi Szentföld, ahol szüntelenül ott él és uralkodik Üdvözítőnk. Itt újból megtörténik az Úr Jézus csodálatos betlehemi születése; ez az a názárethi kis ház, ahol az Üdvözítő a legnagyobb csendben és elvonultságban, szegénységben és igénytelenségben időzik 1

1 Sess. 13, c. 1.

A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 389

4