Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában

egyház az egész földkerekségén el van terjedve s az apostoloktól és ezek tanítványaitól kapta a hitvallást, t. i. az egy Istenben, a mindenható Atyában, ki az eget és földet, a tengert és mindent, mi bennük van teremtette és az egy Jézus Krisztusban, Isten Fiában, ki a mi üdvünkért testté lett... És a Szentlélekben ... és az ő eljövetelében való hitet, a mi szeretett Jézus Krisztusunknak szűztől való születését, szenvedését és halottaiból való föltámadását és mennybemenetelét» stb.1

Hogy a keresztények Jézust Istenként tisztelték, bizonyítja Plinius1 2 Bithynia helytartója is, aki 110 körül azt írja Traján császárnak, hogy szabadon bocsátotta azokat a megvádolt keresztényeket, kik megvallották az istenekben való hitüket és azonkívül Krisztust káromolták, «amire azonban semmiképen sem lehet rávenni azokat, akik igaz keresztények». Szokásban lett volna a keresztényeknél, hogy napkelte előtt bizonyos helyen összejöttek és «Krisztusnak, mint Istennek, dicsőítő énekeket zengedeztek».

Eusebius 3 említ egy régi írót, ki Artemonnak azt a vádját, hogy Krisztus istensége Viktor pápáig ismeretlen volt, ezekkel a szavakkal utasítja vissza: «A testvérek zsoltárai s énekei, miket a hívek már régen írtak, Krisztust mint az Isten Igéjét dicsőítik és az ő istenségét hangoztatják». Bár újra eretnekségek ütötték föl fejüket, melyek Krisztus istenségét tagadták, mindenkor akadtak olyanok, kik ezekkel szembeszálltak. Már Tlieodotiust, Artemont és samosatai Pált a II. és III. században több keleti zsinat elitélte, mert Krisztus isten1 Adv. haer. 1, c. 10, n. 1.

2 Epish. 10. 96 : stato die ante lucem convenire carmenque Christo quasi Deo dicere.

3 Hist. eccl. 5, 25.

A TERMÉSZETFÖLÖTTI KINYILATKOZTATÁS VHÁGÁBAN 225

Katholikus világnézet.

15