Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
A TERMÉSZETFÖLÖTTI KINYILATKOZTATÁS VILÁGÁBAN 213 A föltámadás — mondják — csoda volna, de csoda nem lehetséges, ellentétben áll a tudománnyal. Harnack pl. így beszél: «Tántoríthatatlan meggyőződésünk, hogy az, ami térben és időben történik, az általános természeti törvényeknek van alávetve, úgy hogy a csoda, mint a természeti folytonossággal ellenkező valami nem történhetik.»1 A föltámadás mindenesetre csoda, de épen a föltámadás ténye a csoda lehetőségének döntő bizonyítéka. Tényeket tagadni nem lehet* sziklaszilárdak és hajlíthatatlanok azok és rajtuk összezúzódnak az ellentmondó föltevések. Ami pedig megtörtént az lehetséges is. Egyébként itt az ú. n. pozitív tudomány teljes fényben ragyog. Ha a tények látszólag a kereszténység ellen beszélnek, akkor hamarosan érvényre jutnak, akkor a theoria, mint mondják, a tények szerint igazodik. Mihelyt azonban a tények a kereszténység mellett szólnak, akkor már nem érvényesek, ha még oly nagy is a hitelességük. A csoda érzékileg észrevehető esemény, mely történetileg époly hiteles lehet, mint mondjuk XVI. Lajos kivégzése, Napóleonnak Elba-szigetéről való visszatérése, Nelson győzelme és halála Trafalgarnál, Hannibal veresége Zamanál, vagy Kolumbus fölfedezése és így tovább. Mért ne lehetne époly biztosságunk arról is, mint más történeti eseményekről, hogy Krisztust megölték, eltemették, harmadnapon pedig az apostoloknak és tanítványoknak megjelent? Különösen mikor annyi tanú kezeskedik mellette, akik maguk csalódtak volna legjobban, ha minket akartak volna megcsalni, félrevezetni. Vagy talán nem elég erős az Isten ahhoz is, hogy 1 Das Wesen des Christentums 17.
