Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
192 MÁSODIK KÖNYV. A KERESZTÉNY EMBER árnyékos koronája alatt a római világbirodalom összes népei gyülekeztek. Ha tisztán emberi szempontból tekintjük a dolgot, ki nem tartotta volna eszelősnek a szegény galileai halászt, aki a Tiberis nagy Bábeljében a római birodalom szivében telepedett le azzal a merész tervvel, hogy a pogány babona középpontját a kereszténység székhelyévé tegye ? És mégis mit látunk ? Alig múlt el három százada a véres üldözéseknek, máris rombadől- tek Róma bálványképei s a kereszt, mely eddig a szégyen és gyalázat jelvénye volt, ott ragyog a Capitolium ormán, ott díszeleg Konstantin császári koronáján, a kereszt jelvénye alatt vonulnak hadba a római légiók. Valóban, ha csoda nélkül ment végbe a kereszténység megalapítása és elterjedése, ha természetfeletti jelenségek nélkül születtek meg a kulturáldások, miket a kereszténység a világra hozott, akkor Szent Ágostonnal1 együtt be kell vallanunk, hogy a kereszténység a legnagyobb és legfelfoghatatlanabb csoda, az egész világra kiható esemény, de kielégítő ok nélkül ! Mégis számosán akadnak ma is, akik inkább ezt a csodát fogadják el, mint azokat, amikről az evangéliumok és az apostolok levelei tanúskodnak. De hiába. A tények túlhangosan beszélnek. Krisztusnak és az apostoloknak csodái sokkal inkább hitelesek, semhogy azokat a tiszta igazságot kereső ész letagadhatná. Példaképen csak a legnagyobb keresztény csodát, Krisztus feltámadását fogjuk bemutatni, mely a többi valamennyinek hitelesítő pecsétje. 1 De civitate Dei 1. 22.
