Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
186 MÁSODIK KÖNYV. A KERESZTÉNY EMBER valláserkölcsi egyesületeknek belső élete semmiféle világi hatalomnak sincs alávetve, hanem az állami létrend hatásköre fölött áll. Ezzel eltűnt az államnak mindent magában foglaló jelentősége. A polgárnak megmaradtak az ő emberi jogai, az államban is joga volt társaságokba tömörülni. A nagy parancsolat, hogy inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek, megkezdte dicsőséges pályafutását. Ezzel szemben még a pogány állam mindenhatósága is gyöngének bizonyult. Fölviláglott az eszme, hogy az államhatalomnak és az alattvalói kötelességnek határai vannak. A lelkiismeretben kényszerítő államhatalom ellen kihirdették az engedelmesség megtagadásának jogát, sőt kötelességét, amit a mártírok vérükkel pecsételtek meg». A keresztény országokban is történtek ugyan kísérletek a korlátlan kényuralom meghonosítására, de mindannyiszor meghiúsultak, még pedig egyenesen a keresztény egyház ellenállása miatt, mely mindig a lelkiismereti szabadság őreként és a gyöngék és elnyomottak védőjeként szerepelt. Mekkora vallási, polgári és politikai szabadságot nyertek a keresztény népek, míg a pogányok közt ma is a legmegalázóbb zsarnokság uralkodik, mert náluk az uralkodó akarata ma is az alattvalók legfőbb törvénye ! De mit szóljunk a szentség csodálatos gyümölcseiről, miket a kereszténység létezésének első napjaitól fogva minden rendű és rangú néposztályban megérlelt? Mit szóljunk a keresztény erények megszámlálhatatlan hőseiről, a szentekről, kik a századok folyamán beláthatatlan sorban követik egymást, kik a hókoronás alpesi hegyóriásokhoz hasonlóan messze felülemelkedve a mindennapi élet alantasságain emberfölötti erényeik fényével megörvendeztetik és bámulatba ejtik a világot?
