Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
A TERMÉSZETFÖLÖTTI KINYILATKOZTATÁS VILÁGÁBAN 183 így dőltek le a gyűlöletes válaszfalak, melyek a népeket egymástól elkülönítették és azt vonták maguk után, hogy minden idegen született ellenségnek tartassák. Az emberi méltóság újra eredeti fényében ragyogott, kinek-kinek, még az ellenségnek is tiszteletben tartották a maga jogait; kialakult az embereknek Isten előtt való igaz egyenlősége. Ezzel halálos csapás érte a lealázó rabszolgaságot, melyben az emberiség nagy része sínylődött. Manapság ennek a szégyenletes állapotnak utolsó nyomai is eltűntek, de csak a keresztény országokban, mert e vasbéklyók a nem keresztény népek nagy részét valamiféle alakban még mindig lenyűgözve tartják. Ihering így nyilatkozik1: «Ez a mondat : ,Az ember, mint ilyen, szabad, olyan gondolatot fejez ki, melyre a római jog gyakorlatban soha sem emelkedett és többet ér az emberiségnek, mint az ipar eddigi összes vívmányai.» Ihering egyébként ügy gondolja, hogy az emberiség ezt a mondatot fokozatos fejlődésnek köszönheti. Korántsem. Köszöni annak a magnak, melyet a kereszténység vetett a földbe. Vagy nem nyögnek-e ma is a rabszolgaság járma alatt az emberiség ama milliói, akik nem a kereszténységből merítették elveiket ? A kereszténység hatása alatt egészen új életfelfogás alakult. Kiemelte az embert földies gondolkozási köréből és megnemesítette azáltal, hogy megmutatta neki örök boldogságra való rendeltetését és Isten szerető gondviselését, mely fölötte őrködik és a jóknak mindent javukra fordít. Mint tiszta, meleg napsugarak világították meg ezek az igazságok a földi létet; vidám' Qeist des römischen Rechts 41. Fl. (1878) 104.
