Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában

A TERMÉSZETFÖLÖTTI KINYILATKOZTATÁS VILÁGÁBAN 181

a keresztény népek hatása alatt állanak, sajátos pogány kultúrájuk azonban csaknem teljesen anyagi térre szorítkozik. Természetes dolog is, hogy a pogány népeknél alig látunk eló'haladást, hiszen majdnem valamennyien a halálos megmerevedés állapotában élnek, ami pedig kerékkötője minden haladásnak és hiába követnének el bármit is a keresztény népek, hogy ezen a megkövesedett állapoton valahogyan mégis segítsenek. Ez nemcsak a nagyszámú természeti népekről mondható, hanem a legműveltebb pogány nemzetekről is.

Az ókorban a görögök és rómaiak az anyagi műveltség legmagasabb fokára eljutottak, de ez a műveltség nagyon is egyoldalú, mert csak az anyagi jólétre terjeszkedett ki. Rómában az anyagi műveltség a császárok korában oly magaslatot ért el, hogy még manapság is alig tudunk képet alkotni róla. Megmérhetetlen mennyiségű arany volt itt fölhalmozva mindenütt. A héthalom városát a legpompásabb épületek diszítették. A patríciusok palotái valóságos városok voltak, melyeket parkok, tavak, fürdők, szökőkutak, múzeumok stb. ékesítettek; a legközönségesebb házieszközök is aranyból készültek és drágakövekkel voltak kirakva. Rómában 800 nyilvános fürdő volt, valamennyi leírhatatlan szépségben ragyogott. A Colosseum 85,000, a Circus 360.000 nézőt fogadott be. Színházi előadások, gladiátorok viaskodása, athléták küzdelme, hangverseny, kocsiverseny, sőt külön e célra épített tavakon még tengeri ütközetek is, csaknem mindennap láthatók voltak.

De milyen volt szellemi és erkölcsi műveltségük? Az emberek legnagyobb része jogaitól és szabadakaratától megfosztott rabszolga volt. Az előkelő római megvetette a kézimunkát, egyedüli foglalkozása aljas élvezetekben, lukulluszi lakomákban és Vénus-jstermő kulin-