Mercier bíboros : Kispapjaimhoz (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1910)

Negyedik konferencia. Isten szava

ISTEN SZAVA

77

nélkül fényt, melegei sugárzó kohók. Az örök Bölcsesség nem valami meddő szemlélődés. O szerete- tet lehel, «sapientia spirans amorem» ; a Szentlelket nem zárja el lelkűnktől valami sírkő, O nemcsak szerető, de megelevenítő is : «credo in Spiritum sanctum, Dominum et vivificantem», sőt mikor rá sem gondolunk, lelkünk mélyében fohászkodik úgy, amint azt mi emberi szóval nem lennénk képesek megtenni : «Spiritus adjuvat infirmitatem nostram ; nam quid oremus, sicut oportet, nescimus, sed ipse Spiritus postulat pro nobis gemitibus inenarrabilibus»A

Hallgassák csak a trienti zsinatot: «A megigazult lelkekbe — mondják a zsinat Atyái — maga Jézus Krisztus önti állandóan, mint fej a tagokba és szőlőtő a szőlővesszőkbe azt az erőt, amely minden jócselekedetüket megelőzi, kiséri és követi s amely nélkül semmi Isten előtt kedves és érdemszerző dolgot nem tudnánk végbevinni... A Megváltó mondotta: Aki iszik ama vízből, melyet én adok neki, nem fog szomjuhozni mindörökké, hanem a víz ő benne szökőkút vize lesz az örök életre».2

Nem vallanók-e be önmagunk — Kedves Barátaim — balgaságunkat, ha akkor, mikor erős hittel hisszük a keresztséget és ezeket a vele járó, bennünk végbemenő titokzatos dolgokat, tudva és akarva nem vennénk ezeket figyelembe. ’ Nem tudjátok-e — mondotta szent Pál a korinthusiaknak — hogy testetek a Szentlélek temploma, aki bennetek lakozik, akit az Istentől kaptatok és hogy ti nem vagytok

1 Rom. 8, 26.

2 Sess. VI. cap. XVI.