Mercier bíboros : Kispapjaimhoz (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1910)
Második konferencia. Az összeszedettség és a hallgatás a keresztény tökéletesség szempontjából
AZ ÖSSZESZEDETTSÉQ ÉS A HALLGATÁS 27 II. A keresztény élet gyarapodása megköveteli az összeszedettséget és a csendet. Honnan van az, Kedves Kispapjaim, hogy a csend oly szükséges a keresztény életben? Mi az oka annak, hogy a legjobb lelkek mindig nagyobb és nagyobb örömmel vonultak vissza az összeszedett- ségbe és elrejtettségbe, úgy hogy a haladást a keresztény tökéletességben épen a benső életbe történő behatolásnak foka mutatja és ezt az életet, amikor tevékenysége eléri a legmagasabb fokot, megkülönböztetésül igazi rejtett életnek, mystikus életnek nevezzük? Az apostolokhoz intézett búcsúbeszédjében maga a mi Urunk határozza meg a keresztény vallást e szavakkal : megismerése az igaz Istennek és az ő küldöttének, Jézus Krisztusnak: «Haec est vita aeterna, ut cognoscant te, verum Deum, et quem misisti, Jesum Christum. »1 Megismerni az Istent ! Megismerni Jézus Krisztust ! A vallás az embernek Istenhez való személyes viszonyában áll. A keresztény vallás a kereszténynek Jézus Krisztushoz való személyes viszonya. Már pedig okoskodásomnak ez az altétele : Istennek és Jézus Krisztusnak megismerése összeszedettséget és csendet kíván. Ebből következtetjük, hogy annak a csöndnek, 1 Ján. 17, 3.
