Mercier bíboros : Kispapjaimhoz (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1910)
Első konferencia. A magány
ELSŐ KONFERENCIA. A magány. A papságra hivatott lélek a magányt keresi. «Exi de domo tua el de cognatione tua et veni in terram, quam monstravero tibi. Menj ki a (e földedről és rokonságodból és jöjj azon földre, melyet mutatok neked.» Ap. Csel. 7, 3. Kedves Barátaim ! Szánjanak vissza gondolatban gyermekkori éveik emlékéhez. Idézzék föl ama — talán rég elmúlt - kedves órák emlékét, amidőn bensejükben meghallották és édes gyönyörrel élvezték Istennek legelső hivó szavait. Talán útjuk könnyelmű vagy épen rossz társsal hozta össze Önöket. De valami belső figyelmeztető hang hatása alatt szabadulni igyekeztek tőle. Szándékai nem tetszettek Önöknek, olvasmányaitól idegenkedtek, vágyaiban nem osztoztak. Midőn a szünidőben akaratukon kívül zajos látványosságnak voltak tanúi, midőn látták, mint futkosnak hasonló korú társaik léha örömök után, tartózkodás vagy épen undor töltötte el szivüket. Mily sokszor hallottam panaszt azok ajkáról, akik papi vagy szerzetesi életre készültek, amidőn szórakoztató, talán feddhetetlen és tisztességes örömökben töltött nap alkonyán szomorúan és leverve tértek haza s mint az
