A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Péter Róbert: Az atyák mondásai
428 A PIRKE ABOTH KRITIKÁJA redaktorai mondásaikat leírták volna. Teljesen ki- zárva azonban nincs, hogy R. "Akiba vagy R. Jehuda tanítóik egyik, vagy másik mondását feljegyezték. De ha ezt meg is engedjük, az egész fejezet a jelen alakban már úgy össze van kúszálva, hogy a ha- gyomány fonalát elfogadhatóan kigombolyítani nem tudjuk. Különben a dolog nagyon természetes, mert hiszen az A. M. a leggyakrabban olvasott Misna- traktátusok egyike és így a legtöbb változásnak volt kitéve ; azonkívül tárgya is olyan, mely folytonos bővítést engedett meg. A negyedik fejezetről ugyanezt kell mondanunk; az is ép oly össze-visszaságot tüntet föl, mint a har- madik. Egyes rabbik közt van ugyan némi össze- függés (kortársak, tanító, tanítvány, ellenfelek), de egészében véve a dolgot, nem akad oly fonál ke- zünkbe, mely e fejezet komplikált épületének bizarr struktúrájában minket el tudna igazítani. Az ötödik fejezet névtelen mondásokat tartalmaz, csak a végén (V. 20a—23.) fordul elő három rabbi névleg felemlítve. Ezen fejezettel szemben ép oly tanácstalanul állunk, mint az előbbi kettővel, sőt a helyzet nehézségét még inkább súlyosítja az a kö- rülmény, hogy a mondások névtelenek. S ép ez a tény adja azt a gondolatot, hogy az ötödik fejezet eredetileg aligna ׳tartozik a mű testéhez. Strack1 az Aboth deRabbi Nathan című műre hivatkozik, mely helyenként szintén névtelen mondásokat tartalmaz és elrendezése az A. M.-hoz rendkívül hasonlít, 1 Sprüche ci. Väter 4. I. Eint. 52. 1.
