A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

A PIRKE ABOTH KRITIKÁJA

429

Ez az érvelés azonban nem nagyon meggyőző, ha meggondoljuk, hogy az Aboth deRabbi Nathan jóval későbbi mű és megírásakor az A. M.-nak szövege már jelen, tetemesen megtoldott alakjában létezett.

A hatodik fejezet, mely a «Tóra megszerzéséről» szól, az egész mű legújabb része és úgy látszik a zsidó imakönyvekből került az A. M.-nak szőve- gébé. A dolog valószínű magyarázata az, hogy e rész, mely a szószoros értelmében a jámborság sta- tisztikáját tartalmazza, hosszas részletezései miatt oly értékesnek tűnt föl a középkori zsidók előtt, hogy mindenáron helyet akartak neki szorítani a Misna- ban s így természetszerűen az A. M. végéhez illesz- tették, amelyhez úgy elrendezésre, mint tartalomra amúgy is közel állt. Késői korát egyébként már fölirata is világosan elárulja, úgy hogy a kérdés további feszegetése hiába való szószaporítás volna.

Mindezek után senki sem fog minket túlzással vádolni, ha azt állítjuk, hogy az A. M.-nak eredeti szövege jóval kisebb lehetett a mostaninál. Az iratka célja volt a hagyomány történeti folytonosságát bi- zonyítani, amit szükebb szövegével is elért. A fari- zeusok az idők történeti fölfogásához mérten a kis könyvben hagyományaik folytonosságának hatalmas bizonyítékát bírták. De az idők megváltoztak. A szadduceusok letörtek és a farizeusok jóformán magukra maradtak a zsidóság képviseletében. Az új nemzedék nem tudta többé, mi az A. M.-nak igazi célja és a kis iratkát a tudósok bölcsesége tárhá- zának tekintette, ahol a hálás utókor különös elő