A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

388

A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK

Írása ; s így a munkálkodás bő tere nyilt meg az írástudók előtt, hisz elvük volt: készítsetek kerítést a Törvénynek.1 Mivel általános érvényű jogot kel- lett létrehozniok, azt nem tehették egymástól füg- getlenül, hanem szóbeli vitatkozások alakjában vé- gezték munkájukat. Nézeteik kicserélése által renge- teg anyagot gyűjtöttek össze, melynek kötelező ere- jét elismerték (הכלה) ; így ők lettek a zsidóság tör- vényhozói. Azok a városok, ahol az Írástudók hire- sebbjei laktak, lassankint a tudomány középpont- jaivá váltak (Jeruzsálem, majd Jamnia, Tiberiás, Lydda) s ezekben külön iskolákat is állítottak föl, hol tudományukat tanítványaiknak előadták; Krisztus Urunk idejében egyébiránt a templom előcsarno- kában is tanítottak. (Máté 21, 23.) A tanítás élő szóval történt (אנת, הנש), ami nem csekély nehéz- séget okozott a tanítványoknak,2 kik mesterük lábai- nál ültek. (V. ö. Ap. Csel. 22, 3. A. M. I, 4.) Azzal, hogy az írástudókat elismerték törvényhozóknak, el- ismerték őket biráiknak is és Ítéletüknek alávetették magukat.3 Az Írástudók theologusok is voltak s mint ilyenek a Szentirás történeti és vallás-erkölcsi részeivel is foglalkoztak, azt fejlesztették és a kor nézeteinek megfelelőleg átalakították (4,(הדנה olykor idegen (babyloni, perzsa, görög) elemek befolyása alatt.

Az írástudók ezen kétféle munkássága hozta létre

> A. M. I. 1.

2 ביה ברא רמול ןושלב ובר. (Edujoth 1.3.)

3 L. Schürer i. ni. 251. köv. 1.

4 Mindezekre bővebbet 1. Schürer i. ni. 390. s köv. 1.