A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Péter Róbert: Az atyák mondásai
A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK 387 biztosítani. Az isteni eredet elismerése természet- szerűleg hozta magával azt a felfogást, hogy a Tóra minden zsidóra nézve a legfőbb szabály, melyet az élet semmiféle körülményei közt szem elől téveszteni nem szabad. A törvény pontos ismerete és biztos alkalmazása azonban szoros tanulmányozását tette szükségessé, ami elsősorban a papságra háramlóit, mint a Tóra őreire és a nép tanítóira. Idő haladtával világiak is kezdenek a papok mellett e téren szere- pelni; sőt midőn a hellenismus korában a papok elvilágiasodtak, elgörögösödtek, a Tóra értelmezése teljesen az ő kezükbe került. E világi értelmezők neve: Írástudók (1,(םירפוס mely elnevezés xax’ á^o'/yjv Ezrát illette meg;1 2 az új szövetségi Szentirásban v0[uxot, vop,oSt5áaxako:, ypa|x(iax£Tç a nevük; Flavius Josephus Ttaxptwv è^eyïjxat vópwv, aocpiaxat, Eepypajjifiaxexç elnevezéssel illeti őket. Az írástudók a jogász és theologus szerepét töl- tötték be. Mint jogászoknak föladatuk az volt, hogy a jogot kiépítsék3 (mert a Tóra elsősorban törvény), azt az iskolákban tanítsák és a gyakorlatban kérész- tülvigyék, ami az Ítélkezésben történt. Első fölada- tűk tehát a jog kiépítése. A Tóra nem ad mindenre részleges szabályt s nem is világos minden elő1 Úgy a farizeusoknak, mint a sadduceusoknak megvoltak a maguk írástudóik ; L. Schürer, i. m. 380. 1. 2 Eltér ettől a Misna terminológiája, mely szerint írástudók azok, kik már a Misnában mint tekintélyek szerepelnek, míg az egykorúakat bölcseknek (םימכח) nevezi. 3 L. Schürer, Gesell, d. jüd. Volkes. II. 381. köv. 1. és Strack, Einl. 6. köv. 1. 25:
