A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

III. A Pirke Abofh-ban szereplő írástudók.

Az «Atyák mondásai» mindjárt az első részben kimutatják a hagyomány átszármazását Mózestől kezdve a hirneves rabbik koráig. Mielőtt azonban rátérnénka rabbik életének ismertetésére, lássuk röviden a zsidók felfogását a Tórára és a hagyományra vonatkozólag. Tudjuk, hogy a zsidóság az ő Jahwe- jához és Tórájához nem maradt hű, hanem meg- szegte az Istennel kötött frigyet. A sok «házasság- törésnek» következménye mindig valami kemény büntetés lett; ily erős próba volt a zsidóságnak száműzetése Babyloniába. A különböző időkben haza szállinkozó zsidók lassan tudatára ébredtek annak, hogy a sok rossz, melyben Isten választott népének része van, onnan származik, hogy hűtlenek lettek Jahwe Tórájához. Az első lépést a javulás terén Ezra reformjaiban látjuk, amely időtől kezdve a Tóra tisztelete és tanulmányozása nagy lendületet vett.

Hogy mily tisztelettel voltak a Tóra iránt, kitűnik abból, hogy egyenesen égi eredetet tulajdonítottak neki,1 melyet minden hithú zsidónak el kellett ismernie, ha a másvilág boldogságában részt akart magának

I Jubil. 3, 10, 31, 4, 5, 32, 6, 17, 29. stb. Sank. X. .