A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900

TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS

19

abban az időben. Nagy esemény számba ment, ha valaki kiadott valamelyes hittudományi művet. Az egyháztörténet virágzott még leginkább, de az is, mint egy jeles Írónk megjegyzi, kritikában volt.1

Nem csoda, ha a «Magyar gyakorló iskola» ki- adványai sikereket arattak. Nincs abban semmi túl- zás, amit az iskola egy későbbi elnöke mondott, hogy volt idő, mikor az Akadémia munkatársai közé sorozta a pesti kispapok irodalmi egyesületét.2 És ez az idő az, amelyről most szólunk.

A magyar nyelvet kevesen művelték ekkor és a lelkes honfiak előtt semmi sem volt kis dolog, a mi a hazai irodalom emelésére szolgált, csak örülhettek egy oly társaságnak, melyet ifjú kispapok alkottak éppen az elhanyagolt magyar nyelv művelésére.

És az iskola teljes mértékben igyekezett kiérde- melni a lelkes honfiak érdeklődését, figyelmét. Ki- adványaikat nemcsak a főpásztoroknak küldötték meg, hanem a kiváló irodalmi férfiaknak is, mint gr. Teleki Józsefnek, br. Jósika Miklósnak, Vörösmarty Mihály- nak, gr. Széchenyi Istvánnak, Horváth Istvánnak, azonkívül az Akadémiának is.3 Ez utóbbi nevében Toldy Ferenc szép levélben köszönte meg 1836 jan. 12.-én az iskola figyelmét. «Legyenek a tiszte- lendő urak — irja —- meggyőződve arról, hogy az Akadémia különösen becsüli hazafiúi iparkodásukat.»4 De a többi nagy férfiak is kifejezték elismerésüket az iskola működése felett. Széchenyi a kiadvány köte1 Karácsonyi János cikke a Turul 1904. 22. 1.

2 1880/81. megnyitó ülés okt. 10-én.

3 Séda i. m. 100. s köv. 11. 4 Séda i. m. 101. 1. s 319. 1.

2