A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
20 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS teit «azon nagy egészhez» számítja, amely a haza javára és dicsőségére szolgál, míg Vörösmarty Mihály, Garay János és Helmeczy Mihály az intézet falai közé sietnek, hogy személyesen tolmácsolják üdvöz- létükét és szerencsekivánataikat a kiadványok szer- zőinek.1 Kissé feltűnő, hogy a világiak közül többen árul- ják el érdeklődésüket a megalakult iskola iránt, mint az egyháziak részéről. Úgy, hogy a Magyar gyakorló iskolának az első évekből több emléke van világi férfiaktól, mint az egyháziaktól. Ennek magya- rázatát a 30-as és 40-es évek sajátos viszonyaiban kereshetjük. Úgyszintén azon érdekes eseményét is, hogy 1848-ban a honi izraeliták között a magyar nyelvet terjesztő pesti egylet munkásságának első gyümölcsét oly célzattal küldte meg a kispapok magyar társaságának, hogy «tiszta szándékú törek- vésüket» gyámolítsák.2 A «Magyar gyakorló iskola» hatása azonban az egyházirodalom terén nemcsak ezáltal vált érezhe- tővé, hogy jeles egyházirodalmi műveket bocsájtottak ki évenkint, hanem azáltal is, hogy példájával más papnevelők növendékeit is utánzásra buzdította. Új tűzpontok alakultak az irodalom támogatására és művelésére, amelyek viszont nem egy írónknak adták a szikrát az önképzésre. Egerben, a bécsi Pázmáneum- ban és még sok helyen épen a pesti iskola hatása alatt alakultak irodalmi társaskörök.3 A Magyar gyakorló iskola tizennyolc évig műkő1 Séda i. m. 117. 1. 2 Séda i. m. 103. 3 U. a. 104. s köv. 11.
