Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Negyedik könyv. Depaul szent Vince a nyomorral szemben. (1642-1660.)

MÁSODIK FEJEZET.

Depaul szent Vince első erőfeszítései a nyomor ellen. 1642—1648.

V

alami nagyszerű látvány, mikor egy szegény, ismeretlen pap Páris egyik külvárosában, egy hatvanhat éves aggastyán, szive mélyéig megindul a fővárostól távol eső tartományok, Lotharingia, Bourgogne és Champagne szenvedésein. Ki gondolt erre Párisban ? Ki az udvarban ? Ki a papságban ? Még a legtisztább lelkeket is úgyszólván fölemésztették saját alkotásaik, s úgy látszik, erre felé nem fordították tekintetüket. Depaul szent Vince az egyedüli, aki ezt megtette. Még sokkal elragadóbb látni, mily rendkívüli eredménnyel foglalkozott vele. Szentünk e nagy és csodálatos munkáját a nem-keresztény történetírók, úgy látszik, nem értékelik. Némelyek egészen elhallgatják; mások beszélnek róluk, de gyöngítik érdemeit. «Vince bámulatos ember volt — írja Michelet — bármily parányi munkát végzett is.»1 Majd ismét: «Alig halt meg Richelieu, Depaul Vince nagyon keveset tudott elérni».2 Végül: «Az emberek

1 Hist, de France, XII. k. 244. 1. 2 U. o. 308. 1.