Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
18 ELSŐ KÖNYV meg a zarándokok lelkes éneke. Hat évvel szent Vince születése előtt, 1570-ben, a kálvinisták elhamvasztották e kápolnát; a Mária-szobrot pedig, hogy eretnek kézbe ne jusson, a tó fenekére dobták a vidék lakosai. Az előbb virágzó helyen pusztulás, üszkös rom ütött tanyát ; de kétszeresen szent volt e puszta rom, szentté avatta a hívek tisztelete, szeretete és az Isten ellenségeinek gyalázatos tette. Gyakran látták e helyen a szent gyermeket térde borulva, imára kulcsolt kezekkel. Itt nyilatkozott meg először a szent Szűz iránt hódolatos tisztelete, mely őt egész életén végig kisérte. Gyöngéd áhítatának másik tanujelét is őrzi e sík mező. A szülői házzal szemben ma is látható egy ősrégi tölgy. Több század viharát átélte már szentünk születésekor és még ma is, háromszáz év múlva, üde leveleket fakaszt a zsendülő tavasz hatalmas ágain. De már 1576-ban is üres volt törzse e büszke tölgynek. A fiú éber szeme észrevette ezt, a fa odvába Mária-szobrot tett, mezei virágokkal díszítette fel. Hány órát tölthetett e fa tövében ! Mennyi fogadalom, jámbor fohász repülhetett ég felé ez ágakon keresztül, melynek legkisebb levelét is becses ereklyeként hordják világgá a jámbor zarándokok ! De nem folytatjuk tovább, hogyan töltötte szent Vince e környezetben ifjú éveit. E beláthatatlan síkság dél felé emelkedik, hol a régi de Montgaillard kastély romjai meredeznek. Saint-Pons püspöke, ki e helyen született, célzást tett egy alkalommal szentünk előtt e családi kastélyára. «Nagyon jól ismerem, hangzott az alázatos válasz, gyakran legeltettem arra marháimat.» Ifjú éveit talán áhítatánál is jobban bearanyozza
