Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
DEPAUL SZENT VINCE ELETE 251 ként, midőn e szép, egyszerű és bizalmas lélek urának hitte magát, föloldódtak nyelvének bilincsei. Egyszer a beszéd fonalát a kálvinista hitvallás egy ágazatára vitte, melyet védelmébe vett. «Ön így gondolkodik uram?» szakította félbe szentünk. «Kétségtelenül —- válaszolta Saint-Cyran. Kálvin álláspontja nem oly helytelen, csupán ügyetlenül védelmezte meg. Bene sensit, male locutus est] jól gondolta, de rosszul adta elő.» Más alkalommal, midőn Saint-Cyran egy a trienti zsinat által kárhozatott tant védelmezett, így szólt: «Uram, ön messze megy. E véleményt kárhoztatták. Vagy azt gondolja, hogy inkább hiszek önnek, az egyoldalú tudósnak, ki könnyen tévedésekbe eshet, mint az egész egyháznak, az igazság oszlopának? Amire az egyház tanít engem, annak ön ellenkezőjét vallja. Uram, hogy meri ön ítéletét a világ legnagyobb emberei s a trienti zsinatra egybegyült kiváló szent főpapok véleményének elébe helyezni, kik e pont fölött döntöttek ? — Oh az a trienti zsinat! felelte Saint-Cyran haragos -megvetéssel, ne beszéljen nekem e zsinatról ! Ez a pápa s az iskolásbölcselők zsinata volt, hol semmi egyéb nem történt, mint szőrszálhasogatás és ármánykodás.» Szentünket föl háborították e szavak, de azért eszébe sem jutott, hogy elhagyja a saint-cyran-i apátot, hanem inkább arra a gondolatra jött, hogy több szeretetet kell tanúsítania vele szemben, mert így jobban megnyerheti és alkalomadtán tévedésére figyelmeztetheti. Ezentúl is meglátogatta s a tisztelet különféle jeleivel halmozta el. Az apát szent Vince viselkedésének okait félreértve, mind merészebb lett. Egyszer, midőn szent Vince meglátogatta őt, olvasmányaiba elmerülve
