Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
222 MÁSODIK KÖNYV A másik jámbor férfiú, aki akkor a papság megjavításán fáradozott, Bourdoise nevet viselt. Egyszerű, ismeretlen, igénytelen pap s az egyik legszegényebb plébániának lelkésze volt, de szivében Illés és Keresztelő szent János lángbuzgalma lobogott. Sírásra fakasztotta az a pusztulás, mely a szentélyben tanyát ütött. Merész szellemét s szónoki lángszavát a papság hibáinak ostorozására fordította. Sem pap, sem püspök, sem bíboros nem kerülhette el szigorú megjegyzéseit s még sem neheztelt érte senki, annyira szent volt a megindulás, mely a szót ajkára adta. Ő, ki mindig papi ruhát s fején hajkoronát viselt, gúnyversekben ostorozta a polgári, sőt néha katonai ruhába öltöző egyháziakat. Megállította az utcán, felkereste lakásukon az erényességük, származásuk vagy méltóságuk által feltűnő papokat, a szent Vincéket, Olier-eket, deBreton- villier-tkti, de Gondi-kai, Bossuet-ket s gyergyát, füstölőt adott a kezükbe, vagy a szent leckét olvastatta velők, hogy megszégyenítse azon papokat, kik szé- gyenlették a szent és alázatos ténykedéseket. Ha papnevelő intézetek alapítására fordította volna erejét, mi mindent nem ért volna el ! Sajnos, az általános csüg- gedés őt is elragadta. Kivihetetlennek tartotta a szemináriumi intézményt. Ifjú papi nemzedék képzése helyett a már felszentelt papok megszentelésével foglalkozott. Társulatokba gyűjtötte őket; megtanította az imádkozás fontosságára és a közös életre; figyelmeztette őket, hogy engedelmeskedjenek a harang szavának s hogy buzgón és pontosan végezzék az egyház legapróbb szertartásait is. E társulatokat elterjesztette egész Franciaországban, többek között Páris-
