Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
vallásosságra és jámborságra nem neveltetik : a szent zsinat elhatározta, hogy minden egyes püspöki, érseki vagy ennél nagyobbrangú egyház, az illető egyházmegye területének és anyagi segédforrásainak meg- felelőleg magából a városból és egyházmegyéből, vagy szükség esetén a tartományból bizonyos számú ifjút gyűjtsön össze, hogy az említett egyházak közelében vagy más, a püspök által kiválasztott alkalmas helyen emelt kollégiumban ellássák, vallásosan neveljék és az egyházi tudományokra oktassák őket.» Ebbe a kollégiumba csak tizenkettedik évüket betöltött, törvényes házasságból származott, írni-olvasni folyékonyan tudó ifjak nyerhetnek felvételt, ha természetük és viselkedésük alapos reményt nyújt, hogy állandóan az egyházi pálya szolgálatába lépnek. A szent zsinat a szegény gyermekek felvételét ajánlja, mindazonáltal nem zárja ki a gazdagokat sem, de megkívánja, hogy maguk fizessék az ellátási költségeket s komolyan törekedjenek Isten és az egyház szolgálatára. A püspök, miután számuk, koruk s a hittudományokban való jártasságuk alapján belátása szerint bizonyos számú osztályba sorozta a papnövendékeket, belátása szerint egy részüket templomi szolgálatra rendeli ki, a többieket pedig a kollégiumban tartja, hogy tovább folytassák tanulmányaikat; a megüresedett helyeket pedig folyton újakkal tölti be, hogy ez a kollégium Isten szolgáinak állandó szemináriuma, veteményes kertje legyen. Hogy az egyházi fegyelemhez annál könnyebben hozzászokjanak a növendékek, belépésüktől kezdve hajkoronát és papi ruhát 216 MÁSODIK KÖNYV
