Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

vallásosságra és jámborságra nem neveltetik : a szent zsinat elhatározta, hogy minden egyes püspöki, érseki vagy ennél nagyobbrangú egyház, az illető egyház­megye területének és anyagi segédforrásainak meg- felelőleg magából a városból és egyházmegyéből, vagy szükség esetén a tartományból bizonyos számú ifjút gyűjtsön össze, hogy az említett egyházak köze­lében vagy más, a püspök által kiválasztott alkalmas helyen emelt kollégiumban ellássák, vallásosan ne­veljék és az egyházi tudományokra oktassák őket.» Ebbe a kollégiumba csak tizenkettedik évüket be­töltött, törvényes házasságból származott, írni-olvasni folyékonyan tudó ifjak nyerhetnek felvételt, ha termé­szetük és viselkedésük alapos reményt nyújt, hogy állandóan az egyházi pálya szolgálatába lépnek. A szent zsinat a szegény gyermekek felvételét ajánlja, mind­azonáltal nem zárja ki a gazdagokat sem, de meg­kívánja, hogy maguk fizessék az ellátási költségeket s komolyan törekedjenek Isten és az egyház szol­gálatára. A püspök, miután számuk, koruk s a hittudomá­nyokban való jártasságuk alapján belátása szerint bizonyos számú osztályba sorozta a papnövendékeket, belátása szerint egy részüket templomi szolgálatra rendeli ki, a többieket pedig a kollégiumban tartja, hogy tovább folytassák tanulmányaikat; a megürese­dett helyeket pedig folyton újakkal tölti be, hogy ez a kollégium Isten szolgáinak állandó szemináriuma, veteményes kertje legyen. Hogy az egyházi fegye­lemhez annál könnyebben hozzászokjanak a növen­dékek, belépésüktől kezdve hajkoronát és papi ruhát 216 MÁSODIK KÖNYV

Next

/
Oldalképek
Tartalom