Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

viselnek. Tanulni fogják a grammatikát, éneket, egy­házi időszámítást, a szépmüvészeteket, Szentírást, egy­házi könyveket, szentek homiliáit és mindazt, ami a szentségek kiszolgáltatásához, főleg pedig a gyónta­táshoz szükséges ; el fogják továbbá sajátítani a külön­böző egyházi szokásokat és szertartásokat. A püspök­nek kötelessége felügyelni arra, hogy naponta szent­misét hallgassanak, legalább havonta gyónjanak s gyóntatójuk belátása szerint magukhoz vegyék a mi Urunk Jézus Krisztusnak szent testét s ünnepnapokon a székesegyház, vagy más helyi templomok isten­tiszteletein segédkezzenek.»1 A szent zsinat ezután az új intézménynek anyagi oldalát szabályozta : pénzügyi forrásául a püspökségek, káptalanok, apátságok, perjelségek s általában ajava- dalmas egyházi méltóságok jövedelmét jelölte ki ; és hogy annál jobban bebizonyítsa, mily nagy fontos­ságot tulajdonít ez oly szükséges intézkedéseknek, a zsinat szigorú büntetésekkel sújtja a szemináriumok felállításában hanyag érsekeket és püspököket. Első tekintetre a papnevelő intézetek felállítása köny- nyűnek látszott. Mi könnyebb, mint a jó családból származó gyermekeket befogadni, megóvni a világ veszélyeitől, az e kort különben is oly kedvessé tevő jámborságban nevelni, lassanként előkészíteni az ál­dozópapságra, megbarátkoztatni szépségével, fellelke­síteni magasztosságával s mikor lángolnak Isten s a lelkek szeretetétől, felszenteléshez vezetni őket!Ámde eltekintve attól, hogy az emberi szenvedélyek a leg­DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE 217 1 Rohrbacher, t. XXIV, p. 362- 363.

Next

/
Oldalképek
Tartalom