Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
140 igényelt s a dolog nem ment valami könnyen. «Nem találva semmi alkalmas eszközt, fűzi tovább Abelly, úgy érezte, hogy a szeretet rendkívüli fellobbanásának hatása alatt önmaga fog helytállani a rab helyett, hogy kiszabadítva őt a rabságból, módot nyújtson neki mélyen lesújtott családjának felsegélyezésére. Hogyan tette ezt? Nem tudjuk! «Elkerülhetetlenül szükséges volt, jegyzi meg Abelly, hogy minden fogást megkíséreljen, amelyet a szeretet parancsolt. » De milyen fogásokra gondol? Nem tudjuk! Mi gátolta őt abban, hogy tekintettel a fontos ügyre, megmásítsa nevét, sőt, hogy letegye egyházi ruháját is? Előbb azon a tíz gályán tartózkodott, melyekkel de Gondi eltávozott ; kellett-e ismerni őt a másik tíz gályán is, amely most fegyverkezett? Nem titkolhatta-e el nevét, méltóságát? Ki merné állítani, hogy a felügyelő tiszt nem tévedhetett vol na ? Vagy ha gyanúja támadt is neki a történtek miatt, oly fenséges látvány tárult szeme elé, hogy néma bámulattal és csodálattal állott meg előtte. Sajátos vonása a fenségnek, hogy bámulójává ragadja a szemlélőt s hogy úgy mondjam, részesévé teszi. Ámde mi lehetne fenségesebb látvány, mint mikor egy ember önmagát áldozza fel embertársáért s egy pap magára vállalja a gályarabságot tisztán keresztény szeretetből. Ily fenségnek nem lehet ellenállni ; az ember másfelé fordítja tekintetét s engedi, hogy a dolog megtörténjék. Egyébként a fogság nem tarthatott sokáig. Csakhamar fölismerték a szentet és ő sietve hagyta el Marseille-t, jobban szégyenelve hősies erényét, mint mások gonoszságaikat. Épen akkor, midőn szentünk visszatért de Gondi ELSŐ KÖNYV
