Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)

Harmadik könyv. A malaszt működése bensőnkben és gyümölcsei

Harmadik könyv

259

MÁSODIK FEJEZET.

A mulaszt csodálatos ereje megszabadít a halálos bűntől.

1. A malaszt világosságának első hatása abban nyilvánul, hogy eloszlatja a halálos bűn borzalmas éjszakáját, midőn a megigazulás tényében a lélekre kiárad.1

A malaszt nemcsak égi javakban és áldásokban kimeríthetlenül gazdag, hanem nagy hatalommal és erővel megszabadít bajainktól is, azért hasonlítja az Énekek Éneke a vele fölvértezett lelket jól szervezett hadsereghez és a fáraó jól rendezett lovastáborához.2

2. Az orvosságot nem íze, illata vagy tetszetős színe, nem is ára szerint becsüljük. Lehet olcsó, izetlen, keserű, ez mind mellékes, értékét a benne rejlő gyógyító erő szerint Ítéljük meg. Ezért kutatják föl a föld és tenger belsejében, ezért hozzák el a föld legtávolabbi határáról is.

A lélek orvossága a malaszt.

Kellemesebb orvosság ez, mint a test gyógyszerei fájdalmat nem okoz, ellenkezőleg a legfőbb fokban édes és kellemes.

Gyógyító ereje csodálatos, mennyei ereje megszabadítja a lelket a haláltól, betegségtől és a legnagyobb bajtól, mely ellen más orvosság sem az égben sem a földön nincsen.

3. A zsoltáros szavait intézem az emberekhez: «Értsétek meg esztelenek és valahára okuljatok».3 Ne hallgassatok érzékiségtek, fékezetlen indulatos1 Thom. 1, 2, q. 113, a. 6.

2 Ének. 1, 8 ; 6, 3. 9.

3 93. Zsolt. 8.

17*